Idei interjúsorozatunkban a 2011-ben megalakult, magyarországi gyártókapacitással, illetve képviselettel rendelkező nemzetközi gumiabroncsgyártó vállalatot tömörítő HTA tagjainak vezetőit szólaltattuk meg. 

Elsőként a Szövetség elnökével, Morenth Péterrel készült interjút olvashatták: https://hta.org.hu/megkerulhetetlen-tenyezove-kivanunk-valni/

A HTA megalakulása óta tagja az Európai Gumiabroncs- és Gumigyártók Szövetségének (European Tyre & Rubber Manufacturers Association, ETRMA), amely az európai gumiabroncs-ipar központi Szövetsége. Ezúttal Fazilet Cinaralp asszonnyal, a Szövetség főtitkárával készült interjút közöljük. Fenntarthatóságról, környezetszennyezésről, mobilitásról, az abroncsok jövőjéről és innovációjáról beszélgettünk.

Cinaralp asszony, a gumiabroncsgyártás technológiája kiforrottnak tekinthető, az elmúlt évtizedekben nem sokat változott. Ön szerint van még lehetőség az innovációra ezen a területen?

• Az előttünk álló időszakban az éghajlatváltozást figyelembe vevő és az innovációt célzó európai stratégia lesz a növekedés hajtóereje, de a fenntarthatóságra is különös figyelmet kell fordítanunk. Arra számítunk, hogy a jövő mobilitása nem csupán a gumiabroncsok teljesítményének fejlődését, hanem a szenzorokon keresztüli integrált megközelítést is megköveteli majd, ez teszi lehetővé az előttünk álló lehetőségek teljes körű kiaknázását. A gumiabroncstechnológia, a gumiabroncsgyártás és az anyagkutatás terén az innováció alapja a kutatás és fejlesztés – ha meg akarunk felelni mindezen kihívásoknak. Ez a munka már most is folyik. A gumiabroncsok alapvető fontosságúak a mobilitási rendszeren belül, és több funkciót is be kell tölteniük; mindenekelőtt biztonságosnak kell lenniük (meghatározott és kötelező nedves tapadási és hótűrési paraméterekkel). A műszaki követelmények egyre magasabb szintű elvárásokat fogalmaznak meg, a modern gumiabroncsok előállításához pontosan definiált anyagokra és szigorúan ellenőrzött gyártási folyamatokra van szükség. Emellett a gördülési ellenállás csökkentése továbbra is fókuszban marad, akárcsak a CO₂-kibocsátás redukálása. A gumiabroncsok digitalizálása pedig azt jelenti, hogy a gumiabroncsok lehetővé teszik a prediktív karbantartást (gyakorlatilag bejelentkeznek a felügyeletet ellátó személynél), és csökkentik a forgalmi torlódásokat.

Mit gondol, mennyivel többet tud egy ma gyártott gumiabroncs egy húsz évvel ezelőttihez képest?

• A gumiabroncsok már nem csupán a jármű és az út közötti kapcsolatot jelentik. A Tyres-as-a-Service – vagyis az abroncs, mint szolgáltatás, tehát nem pusztán termék – koncepció gyorsan terjed, mivel a gumiabroncsok egyre fontosabb szerepet játszanak a jármű teljes értékláncában és a mobilitási ökoszisztémában. A műszaki követelmények egyre feszesebbek, a mai gumiabroncsok szigorúan meghatározott anyagokat és keményen ellenőrzött folyamatokat igényelnek. Ezeket a koncepciókat már a tervezés pillanatában bevezetjük, hogy biztosítsuk a jövőnek megfelelő mobilitási megoldásokat.

Ön szerint mik a legjobb módszerek arra, hogy a használt gumiabroncsokat integráljuk a körforgásos gazdaságba?

• A gumiabroncsok általában a legjobb minőségű anyagokból készülnek, ezért amikor a gumiabroncs eléri hasznos élettartama végét, ezek az anyagok még mindig rendelkeznek az eredeti tulajdonságaik jó részével. Az iparág nagyobb fenntarthatóságra való törekvése alternatívák kifejlesztéséhez vezetett pl. a gumiabroncsok gyártásához évente felhasznált eredeti nyersanyag helyett, amelyek nagy része véges erőforrásokból származik. Ez azt jelenti, hogy Európában az elhasználódott gumiabroncsokat begyűjtik, kezelik, és energetikai és anyagi hasznosítás révén visszaforgatják a gazdaságba. De többet lehetne tenni az ágazat ellenálló képességének növelése érdekében az ellátási lánc megszakadásaival szemben, valamint az újrahasznosított anyagok uniós piacon való elérhetőségének javítása érdekében is. Jelentős erőfeszítések irányulnak az újrahasznosításra és a fenntarthatóbb nyersanyagforrások – például a visszanyert korom – használatára. Az életciklus végén keletkező hulladék csökkentésére irányuló erőfeszítések szintén részei az egyenletnek. A körforgásos gazdaság a tervezéssel kezdődik, a gumiabroncsok optimális teljesítményre és hosszú élettartamra történő fejlesztésével. Ennek érdekében az Európai Bizottságnak sürgősen fel kell gyorsítania azt a munkát, amely megváltoztatja az olyan, elhasználódott gumiabroncsokból származó anyagok, mint a korom, olaj, porok és egyéb anyagok hulladékként történő besorolását.

A gumiabroncs és az útfelület kopórészecskék (Tyre and Road Wear Particles, TRWP) olyan apró törmelékek, amelyeket a gumiabroncs és az útfelület közötti elkerülhetetlen súrlódást okoz, normál vezetési körülmények között is. Milyen megoldásokat javasol az iparág a TRWP csökkentésére?

• Ehhez a válaszhoz némi háttérinformációt kell nyújtanom. A gumiabroncsgyártók folyamatosan fejlesztik a gumiabroncsok összetételét és szerkezetét a teljesítmény javítása érdekében. Globálisan, a WBCSD TIP (World Business Council For Sustainable Development, Tyre Industry Project, https://www.wbcsd.org/Sector-Projects/Tire-Industry-Project) keretében az iparág is azon dolgozik, hogy a még meglévő tudásbeli hiányosságokat pótolja. Az európai gumiabroncs-ipar dolgozik a gumiabroncsok futófelületének kopási arányát mérő szabványos vizsgálati módszer kidolgozásán, valamint vizsgálja a kopási arányok kiegészítő intézkedésekkel történő kezelésének módjait is. A gumiabroncsok kialakításán kívül számos más tényező is fontos a gumiabroncsok kopásának kezelésében, beleértve az útfelületet és az útkialakítást, az időjárást és a járművezetők viselkedését. A jármű jellemzői is fontosak, különösen a súly, amely az elektromos járművek esetében jelentős tényező. A gumiabroncs-ipar az európai TRWP platformon (https://www.csreurope.org/trwp) keresztül továbbra is támogatja a több érdekelt fél által tett erőfeszítéseket, hogy tudományos alapú megoldásokat találjanak a gumiabroncs- és úthibák kezelésére. A környezeti hatások tehát a leghatékonyabban a TRWP-csökkentés holisztikus megközelítésének aktív előmozdításával, mint vezérelvvel, és a TRWP több szempontból történő figyelembevételével csökkenthetők, mind a keletkezés, mind a kibocsátást követő kezelés szempontjából. A további tudományos kutatást elősegítve és a fejlett technológiai innovációkat szem előtt tartva 2022 elején átfogó tudásállapot-tanulmány (az angol terminológiában: State of Knowledge Study (SOK) indult a TRWP-t csökkentő enyhítő intézkedések felmérésére és értékelésére. Első körben több mint 60 intézkedést listáztak. A költségek, az előnyök és a gyakorlati megvalósíthatóság szempontjából leghatékonyabb megközelítéseket azonosítjuk, hogy minél hamarabb ki lehessen választani és el lehessen indítani az első kísérleti projektek sarokpontjait. Az eredmény mind Európában, mind az Egyesült Államokban segíteni fogja az iparágat és a szabályozó hatóságokat.

Hogyan lépjünk előre?

• Az Európai Bizottságnak módja van arra, hogy kollektív fellépésre ösztönözzön, beleértve a tudatosságnövelő kezdeményezéseket és a sarokpontokkal kapcsolatos konkrét munkát, ahelyett, hogy az egyes vállalatokat célzó jogszabályokat és rendeleteket dolgozna ki. A tudás állapotáról szóló jelentés rámutat a különböző ágazatok (autóipar, útépítés, helyi közösségek stb.) közötti összetettségre és kölcsönhatásra, és irányt kell szabni annak, hogy miként lehet elősegíteni ezt a gyakorlati együttműködést, kezdetben helyi kísérleti projektekből kiindulva, hogy aztán nemzeti szintre emeljük azokat.

Az Európai Bizottság 2022. november 10-én közzétette a közúti járművekre vonatkozó Euro 7 rendeletjavaslatot. Miként érinti ez az abroncsgyártást?

• Az egész csomag fontos eleme az EU Zöld Megállapodással (Green Deal) kapcsolatos törekvéseinek, amelyek célja a klímasemlegesség elérése és a levegőminőség javítása. A javaslat célja, hogy a kipufogógáz-kibocsátásról szóló szabályokat kiterjessze a fékekből és a gumiabroncsokból származó részecskékre is. Az európai gumiabroncs-ipar teljes mértékben támogatja a tisztább mobilitás megvalósítására irányuló uniós célt, amely az Euro 7-es jogalkotási javaslat alapját képezi, és elkötelezett a műszakilag szilárd és működőképes gumiabroncs-kopási szabványok megalkotása mellett. A javaslatra adott első válaszunkban az ETRMA kiemelte, hogy a gumiabroncsokra vonatkozó jövőbeli szabályoknak a kibocsátásra gyakorolt valós hatásukról szóló szilárd tudományos bizonyítékokon kell alapulniuk. A gumiabroncsok kopási határértékeinek meghatározása előtt egy ENSZ által hitelesített vizsgálati módszert kell kidolgozni. Ezért az ENSZ és az EU szabályozása közötti koordináció döntő fontosságú. Az ETRMA a jövőben is visszajelzést fog adni ezeknek a nemzetközi intézményeknek.