Arról már többször írtunk, hogy elkerülhető-e a defekt, illetve az abroncs sérülése, de mi a teendő, ha ez mégis bekövetkezik?
Akinek nincs kedve/ideje a cikket végigolvasni, legalább az alábbi pontokhoz ragaszkodjon:
- Ha az abroncsban lévő nyomás nem lassan szivárog, hanem hirtelen csökken, észre fogjuk venni, de meg tudjuk oldani a helyzetet! Először is, maradjunk a sávban, két kézzel erősen markolva a kormányt: előfordulhat, hogy az autó félrehúz, de ne ijedjünk meg. Még akkor se essünk pánikba, ha az abroncs szétrobbant, ilyenkor különösen fontos a fokozatosság elvének betartása:
- Kapcsoljuk be a vészvillogót, közben csökkentsük a sebességet, de csak finoman, fokozatosan; kerüljük a padlóféket, ehelyett – ha lehetőségünk van rá – hagyjuk inkább kigurulni az autót. Eszünkbe se jusson a kézifékkel megállítani az autót!
- Húzódjunk le egy parkolóhelyre, egy vészhelyzeti öbölbe vagy a leállósávba, és álljunk meg.
- Tegyük az autót egyes sebességfokozatba, húzzuk be a kéziféket, főutakon tegyük ki az elakadásjelző háromszöget. Ne maradjunk az autóban, és vegyük fel a láthatósági mellényt. Autópályán javasolt nagy távolság tartása a járműtől, természetesen a korlát külső oldalán.
- Vegyük elő a javítószettet vagy a pótkereket, illetve hívjunk segítséget.
Egyáltalán nem ritka, hogy az elhasználódott, elhanyagolt gumiabroncsok meghibásodáshoz vezetnek. A német autóklub, az ADAC statisztikái szerint Németországban a defektes gumiabroncsok a negyedik leggyakoribb okai a gépjárművek meghibásodásának. Ez az arány egyébként 1998 óta nem változott, de a helyzet egyáltalán nem rossz; egy átlag autós hétévente kap defektet, de „természetesen” a legrosszabbkor. A jogalkotó az előírt minimális profilmélységgel és figyelmeztető bírságokkal akarja csökkenteni a defektek előfordulásának esélyét, a Magyar Gumiabroncs Szövetség ezúton is felhívja a figyelmet, hogy a defekt előfordulása nem küszöbölhető ki teljesen, ám esélye csökkenthető.
Sok európai országgal ellentétben itthon nem kötelező sem a pótkerék, sem a defektcsomag. Ellenben az elsősegély nyújtáshoz használható doboznak ott kell lennie a csomagtartóban. Nem azért, mert megbüntethetnek a hiányáért, hanem azért, mert enélkül nem tudunk elsősegélyt biztosítani. (A 2012. évi C. törvény, valamint az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet alapján akár 5 év börtön is járhat a segítségnyújtás elmulasztásáért, ez ugyanis már bűncselekmény.)
Ahogy arról többször is írtunk, a defektjavító szett csak szükségmegoldás. A javító folyadékot csak pót- illetve mankókerék hiányában használjuk gyors javításra, rövid távolság megtételére a legközelebbi szakszervizig. Mindenképpen olvassuk el a használati útmutatót: van olyan típus, amelynek gyártója kifejezetten ellenjavallja a defektet okozó tárgy (pl. szög) eltávolítását. Részletes instrukciókat fogunk találni a nyomásra, a sebességre, a megtehető távolságra és persze magára az alkalmazásra vonatkozóan. Ha lehet, olyan típust válasszunk, amelynek használatakor az autót nem kell emelővel felemelni. A defektes abroncsba nyomott folyadék megszilárdulva ismét használhatóvá teszi az abroncsot, de szakadás vagy repedés esetén nem alkalmazható; jellemzően max. 5 mm-es lyuk tömítésére nyújt segítséget. A szerelőműhelyek nem örülnek, ha egy folyadékkal telenyomott abroncsot szeretnénk „megmenteni”, de technikailag megoldható.
A mankókerék csak ideiglenes használatra alkalmas. Ha új szettet vásárolunk vagy szerelünk fel, győződjünk meg róla, hogy a pótkerék azonos mintázatú és állapotú a többi abronccsal. Ne feledjük: akkor teljes értékű a pótkerék, ha az adott tengelyen lévő másik abronccsal megegyezik a mintázat jellege, a sebességindex, a terhelési indexnek és természetesen a méret is.
Az úgynevezett mankókereket helytakarékosságból találták ki, de ez csak a javításhoz/cseréhez szükséges ideig javasolt felszerelni, és használatakor ügyeljünk arra, hogy a jármű menettulajdonságai nagymértékben – hátrányosan – megváltoznak. A mankókerékkel felszerelt autóval max. 80 km/órás sebességgel haladhatunk. A hajtott kerekeken legyen egyforma abroncs! Azaz, ha a fronthajtású autónk egyik első abroncsa defektet kap, célszerű valamelyik hátsó abronccsal pótolni, a hátsó kerék helyére pedig a mankókereket felszerelni. Ezért, ha tehetjük, teljes értékű pótkerékkel autózzunk. A tömlő nélküli (tubeless) gumiabroncsba kifejezetten tilos tömlőt helyezni. A kerékcsere menete:
- Állítsuk le a motort, húzzuk be a kéziféket, tegyük 1. sebességbe a váltót vagy automata gépkocsi esetén kapcsoljunk parkoló állásba.
- Lazítsuk meg a hibás kerék kerékanyáit egy fél fordulatnyival.
- Emeljük meg az autót – de szigorúan az autó kézikönyve által jelzett helyen! Figyeljünk arra, hogy az emelő szilárd talajon legyen, különben besüllyed, és nem emeli meg az autót vagy épp az autóval együtt süllyed le.
- Lazítsuk meg a kerékanyákat, vegyük le a defektes kereket, és tegyük a kocsi alá.
- Tegyük fel a pótkereket, és kézzel húzzuk meg az összes kerékanyát.
- Tegyük a defektes kereket a csomagtartóba.
- Engedjük le az autót az útra.
- Óvatosan húzzuk meg az összes kerékanyát keresztben. (Mindig az egymással szemben lévőket vegyük sorba, vagyis „keresztbe” haladjunk, ne egymás utáni sorrendben.
- Pakoljuk vissza az összes eszközt, háromszöget, stb az autóba.
- A következő benzinkútnál ellenőrizzük a pótkerék abroncsnyomását, és ellenőrizzük a kerékanyákat.
Figyelem! Ha javítószettel vettük a kocsit, jó eséllyel nem lesz benne emelő sem (mint ahogy pótkerék sem), hiszen emelőre csak a pótkerék felszereléséhez lenne szükségünk.
A defekttűrő gumiabroncsok: drágák és…
Ennél a gumiabroncstípusnál a gumiabroncs megerősített oldalfalai vagy egy belső, kiegészítő gumielem megakadályozza, hogy a gumiabroncs nyomásvesztés esetén összerogyjon. A defekttűrő gumiabroncs nagyobb stabilitása súlyos balesetek ellen védhet nyomásvesztés esetén, különösen nagy sebességnél és kanyarodáskor. Mivel a vezetőnek defekt esetén nem kell kiszállnia az autóból, alacsony a biztonsági kockázat. Persze ezek az abroncsok is szétszakadhatnak, ilyenkor a hibás kereket haladéktalanul ki kell cserélni. A defekttűrő gumiabroncsoknak hátrányai is vannak: A megerősített gumiabroncs körülbelül 40 százalékkal nehezebb, mint egy hasonló normál gumiabroncs, ami azt jelenti, hogy több üzemanyagot fogyaszt vele a jármű. Ráadásul ezek a típusok drágábbak, és a vezetési komfortot is rontják a merevebb oldalfalak.
Jó utat, defekt- és balesetmentes közlekedést kívánunk mindenkinek!
További információ:
Morenth Péter, elnök
E-mail: morenth@hta.org.hu
Internet: hta.org.hu