Morenth Péter a közelmúltban vette át a 10 éve alapított Magyar Gumiabroncs Szövetség – az angol megnevezés (Hungarian Tyre Association) rövidítése alapján HTA – elnöki tisztét.  Miért veszélyes, ha „túl jók” az abroncsok, és mit nyerhetünk, ha havonta felpumpáljuk az abroncsokat. Megkérdeztük azt is, hogy melyik márka a kedvence.

Magyarországon az iparág 7 vállalata – az Apollo, a Bridgestone, a Continental, a Goodyear, a Hankook, a Michelin és a Pirelli – jelenti a HTA hátterét, az elmúlt tíz évben ezen cégek vezetői adták az elnököt egy-egy évre. Önt viszont – az eddigi ügyvezető elnököt –, öt évre nevezték ki. Mi indokolja a koncepcióváltást?

Tavaly ünnepeltük a Szövetség megalakulásának tízéves évfordulóját. Ennek apropóján végiggondoltuk, hogy mit értünk el eddig, hol tartunk most, és milyen feladatok várnak ránk az elkövetkezendő tíz évben. Úgy ítéljük meg, hogy hatékonyabb lesz, ha egy csak ezzel foglalkozó szakembert bízunk meg az elnökséggel együtt járó feladatokkal. Remélem, nem hangzik szerénytelenül, de az eddigi ügyvezetői munkám elismerése, hogy a tagokkal együtt én határozhatom meg a következő fél évtized lépéseit. Megtisztelőnek érzem, hogy egyhangúan választottak meg erre a feladatra.

Szedjük szét a fentieket! Mi az elmúlt tíz év mérlege? Mire a legbüszkébbek a tagok, illetve Ön?

A célunk 10 éve az volt, hogy közelebb hozzuk egymáshoz a szakmát, a vásárlókat, a döntéshozókat, a közlekedés valamennyi résztvevőjét – azaz mindenkit, akinek köze van a gumiabroncsokhoz. Érdekvédelmi szervezet vagyunk, nem marketing- vagy kereskedelem-orientált vállalkozás. Ebből fakadóan nem a jó értelemben vett lobbizást tartottuk és tartjuk a legfontosabb feladatunknak, hanem a társadalmi felelősségvállalást, azaz annak tudatosítását, hogy a felelős abroncshasználattal az egész ország nyer.

Csak felsorolásszerűen: mit jelent ez konkrétan?

Akit valóban érdekelnek a részletek, az megtalálja a honlapunkon a tételes felsorolást (10 éves a Magyar Gumiabroncs Szövetség – Magyar Gumiabroncs Szövetség (hta.org.hu) ), én személy szerint arra vagyok a legbüszkébb, hogy az elmúlt egy évtized során a HTA teljesítette az alapítók által kitűzött célokat, és hogy a HTA által célul kitűzött tudatos abroncshasználat elterjedése és meggyökeresedése összességében magasabb életminőséget eredményezett. Elkötelezettségünk nem változott, tíz éve változatlan: biztonságosabb közlekedés, fejlettebb közlekedési kultúra, a környezet fokozott védelme. Annak tudatosítása, hogy az abroncs nem csupán az egyik alkatrésze a járműnek, hanem egy olyan része, amelynek tudatos használata, cseréje és karbantartása a teljes társadalom életére pozitív hatással van. Az Európai Bizottság Európa mozgásban elnevezésű intézkedéscsomagjában szereplő tervek alapján 2050-re szinte megszűnhetnek a halálos balesetek és a súlyos sérülések az EU-ban. Ennek valóra váltásában megkerülhetetlenek vagyunk.

Engedje meg, hogy ezzel kapcsolatban szkeptikus legyek: ki akadályozza meg, hogy egy óvatlan gyalogos lelépjen az úttestre, más valaki túl gyorsan hajtson, megint más pedig nem megfelelő abronccsal közlekedjen?

El tudom képzelni, hogy a biztonságosabb közúti közlekedés érdekében az új járműveknél olyan biztonsági eszközök kötelező használatát írnák elő, mint a személygépkocsik vészfékező és a sávtartó, illetve a gyalogosokat és kerékpárosokat felismerő rendszere. Gondoljon bele! Tíz éve látta valaki, hogy mit fognak tudni az okostelefonok 2020-ban? Szerintem a motorizáció terén hasonló fejlődés előtt állunk: az ABS és az EPS nem is olyan régen még kizárólag a prémium felszereltségi szinthez járt, ma pedig kötelező szériatartozék. Hasonló karriert futott be a TPMS, azaz a guminyomás-szenzor is, amely 2014 novembere óta kötelező felszerelés az Európai Unióban. A rendszerbe kötött, egymással és környezetükkel kommunikáló, részben önvezető és nagyrészt elektromos autók teljesen megváltoztatják, amit ma a közlekedésről vallunk. Mi, a HTA részéről azon dolgozunk, hogy a jövő abroncsai még rövidebb féktávolsággal, kisebb fogyasztással, zajjal, és nagyobb tapadással szolgáljanak bennünket, teljes összhangban a jövő járműveinek fékrendszereivel, tapadásával, és általában a technikai paramétereivel.

Nem említette a defekttűrést. A defektekről ma már szinte csak az autósport világából hallani, a hétköznapi autós szinte sosem találkozik ezzel.

Ez valóban így van, a gyártóknak világszinten sokezer mérnöke dolgozik – nagyon komoly kémia-fizika tudás birtokában – hogy évről-évre egyre jobb keverékeket állítsanak elő, lépést tartva az autóipar fejlődésével. A defekt ma már nem része a mindennapjainknak, és egyet értek azzal, hogy ez jó dolog. Ugyanakkor el is kényelmesít bennünket: a HTA felvilágosító munkája részben erre irányul. Attól, hogy nem lyukas az abroncs, még nem biztos, hogy az ideális nyomásra van pumpálva. Havonta egyszer – például tankoláskor – érdemes ellenőrizni, beleértve a pótkereket is. Régi mániám, hogy ha minden autós betartaná ezt az egyszerű szabályt, nemzetgazdasági szinten 10 százalékkal kisebb lehetne az ország kőolaj számlája és hosszabb az abroncsok élettartama.

Hogyan lehetne ezt elérni?

Az edukatív aprómunka a HTA egyik missziója. Szeretnénk elérni, hogy a jogosítvány megszerzéshez elengedhetetlen legyen az abroncsokról szóló, ma nyúlfarknyi rész lényegi kibővítése, illetve ennek elsajátítása. A jövő sofőrjeinek – legyen szó magán- vagy hivatásos vezetőkről – sokkal több információt kell szerezniük arról, hogy mi az a négytenyérnyi felület, amin adott esetben az életük múlik. Valóban egyre jobbak az abroncsok, de továbbra sem mindegy, hogy miként bánunk velük, hogyan tároljuk őket és mikor kell lecserélni.

Ha négyévszakos az abroncsunk, soha – vélik sokan.

A négyévszakos abroncs egy vállalható kompromisszum. A használatával kapcsolatos dilemma nagyon leegyszerűsítve: a téli és a nyári abroncsok anyaga, mintázata, keménysége eltér egymástól, nem véletlenül. Magyarország klímája „mindent tud”: nyáron 30 fok feletti aszfaltolvasztó hőség teszi próbára az autósokat, télen a hideg, a jég, a hó miatt kell fokozott óvatossággal vezetni, és persze ne feledkezzünk meg a csapadékról: bármikor jöhet egy hirtelen lezúduló zápor. A négyévszakos abroncsnak mindezt tudnia kell kezelni; ha esik, ha fúj – szó szerint – tapadnia kell, biztosítani kell a minél rövidebb fékutat, az irányíthatóságot. Mindebből következően a négy évszakos abroncs kompromisszumos megoldás, elsősorban azoknak jelenthet alternatívát, akik csak rövidebb távon, jellemzően városban és olyan utakon használják autójukat, ahol eltakarítják a havat. De az tévedés, hogy nem kell velük törődni! Annak érdekében, hogy nagyjából egyszerre kopjanak „csereérettre”, 7-10 ezer kilométerenként érdemes új pozíciót választani az egyes abroncsoknak – erre egyébként kiváló alkalom lenne a szezonális csere. Emellett a rendszeres centrírozást sem érdemes elhanyagolni.

Az elektromos autók esetében az alacsony gördülési ellenállás kiemelten fontos szempont, ugyanakkor a gumiabroncsoknak jó tapadást és rövid fékutat kell biztosítaniuk. Hogyan tudják ezt megoldani?

Ahogy említettem, világszerte sokezer kollégám dolgozik K+F területen, és biztos vagyok benne, hogy nem rajtunk fog múlni a jövő maitól sokban különböző közlekedésének megvalósulása. Addig is, folytatjuk a felvilágosító munkát, az oktatást, és ezt az eddigieknél hangsúlyosabban szeretnénk folytatni a gumisműhelyek szakemberei irányába: ahogy a TPMS rendszerek elterjedése kapcsán is meg tudtuk oldani a gumisok képzését, úgy abban is biztos vagyok, hogy az elektromos meghajtású autó térnyerése kapcsán is fel tudjuk venni a ritmust. Ezen a téren is megkerülhetetlen szereplők vagyunk.

Nem említette a környezetvédelmet. Ott is megkerülhetetlenek?

Folyamatosan egyeztetünk a szaktárcával, vagyis az Innovációs és Technológiai Minisztériummal a formálódó újrahasznosítási koncepcióról, nemcsak mint a 6600 főt foglalkoztató, a magyar GDP 2%-át előállító gumiabroncs-iparág szócsöveként, de úgy is, mint társadalmilag elkötelezett szervezet. A HTA megalakulása óta tagja az Európai Gumiabroncs- és Gumigyártók Szövetségének (ETRMA), és a tagságunkat is arra használjuk, hogy széles körű ismeretterjesztést folytassunk a gumiabroncs-iparról és a gyártott termékekről annak érdekében, hogy a magyarországi gumiabroncs használatot tudatosabbá tegyük. Azt szeretnénk tudatosítani, hogy a járművek abroncsa nem csupán egy alkatrész, de egy olyan alkotóelem, amelynek tudatos használata, cseréje és karbantartása a teljes társadalom életére pozitív hatással van.

Ön milyen abroncsot használ?

Egy héttagú szövetséget vezetek, nem lenne fair, ha nyilvánosan elkötelezném magam egyik vagy másik márka mellett. Azt gondolom, hogy hála az iparági fejlesztőmunkának, az évről-évre egyre jobb abroncsok kerülnek forgalomba. Olyan széles a választék, hogy mindenki megtalálja a pénztárcájának, vezetési szokásainak, az autója műszaki paramétereinek és az évszaknak legjobban megfelelő abroncsot. A választást segíti a közelmúltban megújult energiacímke, és mi is igyekszünk az ezzel kapcsolatos ismereteket terjeszteni.

Rozsnyai Gábor

Morenth Péter az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett bölcsészdiplomát. Az egyetemi éveket követően vezető marketing-kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatói tisztségeket töltött be kormányzati intézményeknél, nemzetközi vállalatoknál és szakmai szervezeteknél. Alapítója volt több PR és lobbi kommunikációs ügynökségnek, és ezzel egyidőben, három éven át a Magyar Public Relations Szövetség elnökségének tagja volt, illetve a szervezet alelnöki tisztségét is betöltötte. Emellett a Nemzetközi Lobbisták Egyesülete és a PATSZ (Public Affairs Tanácsadók Szövetsége) alapító tagja, előbbinek elnöke. Tíz éve a Magyar Gumiabroncs Szövetség ügyvezető elnöke. Munkája mellett 20 éve a Lesothoi Királyság budapesti konzuli képviseletének vezetője, tiszteletbeli konzul, és éveken át a Magyarországon Akkreditált Tiszteletbeli Konzuli Testület alelnöke volt.