Nem mindegy, hogyan kopik az autó gumiabroncsa. A futófelület állapota nemcsak arról árulkodik, hogy közeledik-e a csere ideje: az egyenetlen kopás helytelen abroncsnyomásra, futóműproblémára, kiegyensúlyozatlanságra vagy akár a felfüggesztés hibájára is felhívhatja a figyelmet. Néhány percnyi rendszeres ellenőrzéssel ezért nemcsak az abroncsok élettartama növelhető, hanem egy komolyabb műszaki probléma is időben felismerhető. A gumiabroncs természetesen kopik. Minden megtett kilométerrel veszít valamennyit a futófelületéből, a kopás ütemét pedig az autó tömege és teljesítménye, a vezetési stílus, az útburkolat, az abroncsnyomás és számos más tényező befolyásolja. Az azonban már nem természetes, ha ugyanannak az abroncsnak az egyik része látványosan gyorsabban kopik a többinél, vagy a futófelületen szabálytalan mélyedések, lépcsők, hullámok jelennek meg. Éppen ezért időnként nemcsak a profilmélységet érdemes ellenőrizni, hanem végignézni a futófelület teljes szélességét és – amennyire lehet – a kerületét is.

Mindkét széle jobban kopik

Ha a futófelület két széle, vagyis a vállrészek erősebben kopnak, miközben középen több mintázat marad, annak egyik leggyakoribb oka a tartósan túl alacsony abroncsnyomás. Ilyenkor az abroncs a tervezettnél nagyobb mértékben deformálódik, és a futófelület szélső részei nagyobb terhelést kapnak. A nem megfelelő nyomás nemcsak az abroncs élettartamát rövidítheti, hanem növelheti a gördülési ellenállást és ezzel az autó energia- vagy üzemanyag-fogyasztását is. A megoldás azonban nem az, hogy „érzésre” több levegőt fújunk az abroncsba. Mindig az adott gépkocsi gyártója által előírt – a jármű terhelésének is megfelelő – nyomásértéket kell használni, és azt lehetőleg hideg abroncson kell ellenőrizni.

Középen kopik gyorsabban

A fordított jelenségre is érdemes figyelni: ha a futófelület közepe látványosan kopottabb, mint a két széle, érdemes elsőként az abroncsnyomást ellenőrizni. A tartósan túl nagy nyomás bizonyos esetekben hozzájárulhat ahhoz, hogy a futófelület középső része nagyobb igénybevételt kapjon. A középső kopás azonban jó példa arra, miért nem szabad kizárólag a látvány alapján diagnózist felállítani. Nagy nyomatékú autóknál, gyakori intenzív gyorsításnál vagy sok városi elindulásnál és megállásnál ugyancsak erősebb lehet a futófelület középső részének igénybevétele.

Ha tehát szokatlan kopást látunk, ne csak a nyomást állítsuk be, hanem figyeljük tovább az abroncsot, jelentősebb eltérés esetén pedig mutassuk meg szakembernek.

Csak az egyik oldal kopik

Különösen árulkodó, ha az abroncs belső vagy külső széle kopik látványosan erősebben. Ilyenkor a háttérben gyakran a futómű geometriájának eltérése áll. Egy nagyobb kátyú, erősebb padkázás vagy más mechanikai behatás akkor is megváltoztathatja a kerék helyzetét, ha vezetés közben eleinte semmi különöset nem érzünk. Az ilyen kopás azért alattomos, mert az abroncs belső vállát kívülről sokszor nehéz látni. Előfordulhat, hogy a külső rész még megfelelő állapotúnak tűnik, miközben belül már lényegesen kisebb a profilmélység. Ezért az abroncs állapotának ellenőrzésekor nem elég csak a kívülről könnyen látható részt megnézni.

Fűrészfogas, lépcsőzetes a futófelület

Ha végighúzzuk a kezünket a futófelületen, és az egyik irányban simábbnak, a másikban érdesebbnek, „fűrészfogasnak” érezzük a mintázati blokkok széleit, az szintén jelezhet futómű-beállítási problémát. A jelenség összefügghet például a kerekek nem megfelelő össze- vagy széttartásával. Bizonyos abroncsmintázatoknál és használati körülmények között kisebb mértékű lépcsőzetes kopás önmagában is kialakulhat, az erőteljes vagy gyorsan romló elváltozást azonban érdemes szakemberrel ellenőriztetni. Sokszor nem is a látvány hívja fel rá először a figyelmet, hanem az, hogy az abroncs a korábbinál zajosabbá válik.

Foltok, hullámok, „kagylók” jelennek meg

Komolyabban veendő figyelmeztetés, ha a futófelület nem egyenletesen kopik, hanem egymást követő kisebb mélyedések, hullámos vagy kagylószerű foltok alakulnak ki rajta. Ennek több oka is lehet. Összefügghet a kerék kiegyensúlyozatlanságával, a futómű valamely alkatrészének kopásával vagy a lengéscsillapító hibájával is. Az ilyen elváltozást gyakran más tünet is kíséri: bizonyos sebességtartományban vibráció jelentkezhet, megváltozhat a gördülési zaj, vagy az autó viselkedése válhat szokatlanná. Ilyenkor nem érdemes addig várni, amíg az abroncs teljesen elkopik. A kiváltó okot kell megkeresni.

Egy-egy helyen laposra kopott

Előfordulhat az is, hogy az abroncs kerületének csak egy rövid szakasza kopott erősebben. Tartós, valódi lapos kopási felület például erős fékezés során, a kerék blokkolása következtében alakulhat ki. Hosszabb ideig egy helyben álló autónál szintén előfordulhat átmeneti deformáció, amely az első kilométereken vibrációt okozhat; ez bizonyos esetekben az abroncs felmelegedésével megszűnik. Ha azonban a rázás tartósan megmarad, vagy szemmel is látható az elváltozás, célszerű az abroncsot ellenőriztetni.

Nem egyformán kopik a négy abroncs

Az sem feltétlenül jelent hibát, ha az első és a hátsó abroncsok eltérő ütemben kopnak. A hajtás módja, az autó tömegeloszlása, teljesítménye és a vezetési stílus miatt az egyes tengelyeken más lehet az igénybevétel. A jelentős különbség azonban figyelmeztető jel lehet, különösen akkor, ha azonos tengelyen a jobb és a bal oldali abroncs kopása tér el látványosan. Az abroncsok tengelyek közötti cseréje elősegítheti az egyenletesebb kopást, de ezt mindig a jármű- és az abroncsgyártó előírásainak megfelelően kell elvégezni.

A kopás tünet, nem diagnózis

Ugyanazt a kopásképet több különböző tényező is előidézheti, ezért a futófelület állapota nem helyettesíti a szakszerű vizsgálatot. Ha a rendellenes kopás már kialakult, az elveszített futófelületet a hiba kijavítása sem hozza vissza. Különösen indokolt szakemberhez fordulni, ha az autó félrehúz, a kormány vagy a karosszéria ráz, megváltozik a gördülési zaj, rendszeresen csökken valamelyik abroncs nyomása, vagy rövid idő alatt látványos egyenetlen kopás jelenik meg. A dudor, mély vágás vagy más komoly oldalfalsérülés az abroncs szerkezetének sérülésére is utalhat, ezért mielőbbi ellenőrzést igényel.

Havonta néhány perc sokat számíthat

Az abroncsok állapotának ellenőrzéséhez nincs szükség különleges műszerekre. Havonta legalább egyszer érdemes ellenőrizni a nyomást, és végignézni a futófelületet és az oldalfalakat is.

Figyeljünk arra, hogy:

• egyenletesen kopik-e a futófelület;
• nincs-e jelentős különbség a jobb és bal oldali abroncs között;
• nem jelentek-e meg szokatlan mélyedések, hullámok vagy lépcsők;
• nincs-e sérülés vagy dudor az oldalfalon;
• megváltozott-e az autó viselkedése, gördülési zaja vagy vibrációja.

Kátyúba hajtás vagy erősebb padkázás után akkor is célszerű alaposabban megnézni az abroncsokat, ha látszólag nem történt semmi. Az abroncs kopását nem lehet megállítani, de nem mindegy, hogyan kopik. A szokatlan kopáskép figyelmeztető jel lehet: minél hamarabb észrevesszük, annál nagyobb az esély arra, hogy egy egyszerű beállítással vagy javítással megelőzzük az abroncs idő előtti tönkremenetelét – és akár egy komolyabb problémát is.