Indulás előtt ellenőrizzük a gumiabroncsnyomást és az abroncsok állapotát!
A megfelelő keménységűre pumpált abroncsok élettartama hosszabb, tapadásuk biztosabb, általuk az autó úttartása jobb, a fogyasztása pedig kisebb. Ráadásul a legjobb defekt megelőzési módszer, ha rendszeresen ellenőrizzük a nyomást, és ha már itt tartunk, átnézzük, van-e rajtuk apróbb sérülés.
Egyes becslések szerint, ha a Magyarországon közlekedő valamennyi gépjármű abroncsát a megfelelő értékre pumpálnák fel, az ország üzemanyag-fogyasztása azonnal csökkenne tíz százalékkal. És, ami a legfontosabb: megfelelő nyomásérték mellett a vezetésbiztonság és az abroncsok élettartama is nő.
A látszólag rendben lévő abroncsok nyomását is ellenőrizni kell, havonta legalább egyszer, mondjuk a lakóhelyünkhöz legközelebb eső benzinkúton. Az optimális persze az lenne, ha a teljesen hideg abroncsokban lévő nyomást tudnánk ellenőrizni, például még reggel, otthon egy házi kompresszor segítségével, ugyanis az így mért szám a leghitelesebb a mérés szempontjából.
Mekkora nyomás legyen az abroncsokban?
A megfelelő érték az, amit az autó kézikönyvében, vagy jellemzően a vezető felőli első ajtó környékére ragasztott matricán tesz közzé a gépkocsi gyártója. A kis táblázatban eltérő értéket adnak meg egy-két utasra számítva, jól felpakolt kocsira, dízel- illetve benzinmotorra, és megint mást, ha utánfutót vontatunk. (Ha a nyomást meleg gumiabroncson ellenőrizzük, a gyártó által előírt számokhoz körülbelül 0,3 bar-t hozzá kell adni.) Tipikus hiba továbbá, hogy a legtöbben elfelejtik a csomagtartó mélyére elásott pótkerékben ellenőrizni a nyomást, ebben az esetben egy esetleges kerékcserénél kínos meglepetés érhet bennünket. A pótkereket fújjuk az előírt legmagasabb abroncsnyomásra, az esetleges szivárgás miatt. A rendszeres nyomásvesztés az abroncs, illetve a kerék szerelési hibájára is utalhat: ez esetben forduljunk szakemberhez!
Pótkerék: csak ideiglenes használatra
Ha új gumiabroncsszettet vásárolunk vagy szerelünk fel, győződjünk meg róla, hogy a pótkerék azonos mintázatú és állapotú a többi abronccsal. Ne feledjük: csak a felszerelt kerekekkel azonos méretű és mintázatú pótkerék nyújt teljes értékű segítséget a bajban. Az úgynevezett mankókereket helytakarékosságból találták ki, de ez csak a javításhoz/cseréhez szükséges ideig lehet felszerelve. Használatakor a jármű menettulajdonságai nagymértékben megváltoznak – hátrányosan. A mankókerékkel felszerelt autóra a 2 x 80-as szabályt kell figyelembe vennünk: max. 80 km/órás sebességgel haladhatunk, és a megtett távolság sem lehet több, mint 80 km. Ráadásul, a hajtott kerekeken mindenképpen egyforma abroncsnak kell lennie. Azaz, ha a fronthajtású autónk egyik első abroncsa defektet kap, célszerű valamelyik hátsó abronccsal pótolni, a hátsó kerék helyére pedig a mankókereket felszerelni. Macerás? Az bizony! Ezért, ha tehetjük, teljes értékű pótkerékkel autózzunk. Alternatív megoldás lehet a defekttűrő abroncsok használata, de csodák nincsenek: a merev oldalfal megtartja ugyan a nyomást vesztett kereket, de 80, max. 100 km után fel kell keresni egy gumiszervizt.
Defektjavító spray: kérdőjeles kompromisszum
Előfordulhat, hogy az autónkban nincs pót- illetve mankókerék, csak defektjavító spray. (A pótkerék ma már nem kötelező tartozéka az autóknak, gyakran előfordul pl. a gázos autóknál, hogy a pótkerék helyére szerelik a gáztartályt.) Defekt esetén szükségmegoldás a defektjavító spray. Elfér egy tároló rekeszben, praktikus, egyszerű a használata – állítják az értékesítők. Mit tud valójában egy ilyen flakon? Ha az abroncs oldalfala, illetve ha a felni is sérült, nem segít a hab, de egy szög okozta defekt esetén igen. A szelepen keresztül belenyomjuk a habot az abroncsba, majd kompresszorral felpumpáljuk az abroncsot az előírt értékre, és csak ezt követően indulhatunk útnak, kizárólag a fent említett 2×80-as szabály figyelembe vételével. A habbal telített abroncs elvileg megtakarítható, javítható, de erre kevés gumis vállalkozik, ehelyett jellemzően a cserét ajánlják.
A Magyar Gumiabroncs Szövetség szerint a biztonságos autózáshoz az ideális megoldás a rendszeresen ellenőrzött, jó minőségű abroncsok használata, és a teljes értékű, a felszerelttel megegyező méretű és mintázatú pótabroncs, amely egy defekt esetén kompromisszummentes megoldást nyújt.
További információ:
Morenth Péter, ügyvezető elnök
Tel.: +361 7896970,
E-mail: morenth@hta.org.hu Internet: hta.org.hu
HÁTTÉRINFORMÁCIÓ
a Magyar Gumiabroncs Szövetségről (HTA)
A Magyar Gumiabroncs Szövetség (Hungarian Tire Association – HTA) 2011-ben alakult meg hét magyarországi gyártókapacitással, illetve képviselettel rendelkező nemzetközi gumiabroncsgyártó vállalat részvételével.
A gumiabroncsipar a magyar gazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. Magyarországon az iparág 7 vállalata – az Apollo-Vredestein, a Bridgestone, a Continental, a Goodyear-Dunlop, a Hankook, a Michelin és a Pirelli – képviselteti magát önálló nagykereskedelmi egységgel, közülük 4 cég hazai gyártókapacitással is rendelkezik, és folyamatosan fejleszt.
Az ágazatban foglalkoztatottak száma folyamatosan nő, közvetlenül mintegy 6 ezer, közvetve pedig több mint 15 ezer fő. A szövetség becslése szerint a magyar gumiabroncs-iparág GDP 1,5%-át állítja elő. Az ágazat belföldi értékesítésének és exportjának értéke tavaly már meghaladta az 528 milliárd forintot.
A szövetség elsődleges küldetése, hogy képviselje a gumiabroncs-iparági szereplők törvényes érdekeit Magyarországon. A HTA – a nemzeti és európai versenyszabályok folyamatos figyelemmel kísérése mellett – segíti a hazai gyártókat és nagykereskedőket abban a törekvésükben, hogy az abroncsgyártással és -felhasználással kapcsolatos törvények, hazai és európai uniós szabályozások megfelelő szakmai felügyelet mellett készüljenek el.
A szervezet általános célja, hogy a gumiabroncs-iparról és a gyártott termékekről minél több hasznos ismeretet adjon át a lakosság számára, tájékoztassa az iparági szereplők tevékenységéről a gazdasági és politikai élet résztvevőit, valamint hozzájáruljon egy megfelelő és globálisan is versenyképes jogi és szabályozási környezet kialakításához.
A HTA stratégiai törekvései elérésében több hazai szakmai szervezettel kötött megállapodást és működött együtt, időrendben: GRSP Magyarország Egyesület és OBB (ORFK – Országos Balesetmegelőzési Bizottság), MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége), HIPA (Nemzeti Befektetési Ügynökség), MASZSZ (Magyar Autós Szakmai Szövetség) és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jogutója az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
A HTA megalakulása óta tagja az Európai Gumiabroncs- és Gumigyártók Szövetségének (ETRMA), amely az európai gumiabroncs-ipar központi szövetsége, és irodája Brüsszelben található.